Szenvedély és erő, fantázia és elegancia, érzékiség és virtuozitás: a kritikusok leírási kísérletei szerint ezek a szavak mind jól jellemzik Boris Berezovsky játékát - és az ítészeknek ezúttal igazuk van. Korunk egyik legünnepeltebb zongoristája most alig több mint fél év elteltével visszatér Budapestre, hogy újra együtt muzsikáljon Keller Andrással és a Concerto Budapest együttesével. A romantikus versenymű, amelynek magánszólamát ezúttal eljátssza majd, Csajkovszkij "másik" zongoraversenye lesz. Az oly népszerű b-moll zongoraverseny után pár évvel, 1879-80-ban komponált G-dúr koncert komoly követelményeket támaszt a mindenkori zongoristával és egyúttal tág teret enged az előadói bravúrok számára, így aztán igazán Berezovsky ujjai alá való zongoraversenynek ítélhető. A második részt egy hatalmas tekintélyű főmű, Franz Schubert "nagy" C-dúr szimfóniája tölti ki: az alkotás, amely körül már rég nincs vita - csakis a számozását illetően.