A Trierben született művész tanulmányait Astrid Schmid-Neuhausnál, Paul Badura-Skodanál, Andrej Jasinskinél és Ilonka Deckernél folytatta. Karrierje 16 éves korában kezdődött, amikor Terniben megnyerte az Alessandro Casagrande Nemzetközi Zongoraversenyt. 

Az Angelica Leánykart 1988-ban alapította az énekkar jelenlegi karnagya, Gráf Zsuzsanna. A kórus a budapesti Városmajori Gimnázium zenei osztályának volt és jelenlegi tanulóiból áll. A ma már országhatárokon belül és kívül is ismert kórus a rendszeres hazai hangversenyeken kívül számos hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt szép sikerrel: A kórus többször adott hangversenyt a Magyar Rádióban, a Szent István Bazilikában bemutatott karácsonyi műsorát sugározta a Magyar Televízió. Koncertkörúton járt kétszer Amerikában, 1998-ban, majd 2000-ben, amikor a kórus nagy sikerrel képviselte hazánkat és Európát az Észak-Amerikai Kórusszövetség szimpóziumán; Ausztriában; Erdélyben; Franciaországban, ahol, a 2001-ben Franciaországban megrendezett Magyar Kulturális Évad keretén belül hatalmas sikerrel adott koncertet a Notre-Dame-ban és az Évry Katedrális-ban, mely koncerteket a francia rádió is közvetítette; Japánban; Németországban és Svájcban.

Baráti Kristóf 1979-ben született Budapesten. Zenész családból származik, édesanyja hegedűs, édesapja csellista. Gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte, ahol nyolcévesen lépett először színpadra szólistaként a Maracaibói Szimfonikus Zenekarral. Zenei tanulmányait édesanyjával kezdte, majd Caracasban, Emil Friedman professzor irányításával folytatta. Tizenkét éves korában nyert felvételt a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő tagozatára, ahol Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós voltak a mesterei.

Csalog Gábor 11 éves korában felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Különleges Tehetségek tagozatára. Tanárai Czövek Erna, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Kurtág György, Kadosa Pál és Schiff András voltak. Tanulmányai befejezése után két éven keresztül Sebők György asszisztense volt az Egyesült Államok-beli Indiana Egyetemen. Gyakran játszik kortárszenét, számos magyar zeneszerzővel, köztük Sáry Lászlóval és Csapó Gyulával állandó munkakapcsolatban van.

Fehérvári Zoltán Budapesten született 1986-ban. Zenei tanulmányait nyolc éves korában kezdte el a Pestszenterzsébeti Zenei Iskolában. Tanára Farkas Katalin volt. Első díját 1996-ban nyerte a fővárosban egy zongoraversenyen. 2000-ben felvették a Bartók Béla Zenei Konzervatóriumba Budapesten. Ott Kékesi Judit lett a tanára. 2003-ban Békéscsabán első díjat nyert a konzervatóriumok versenyén. Előszeretettel vesz részt Rohman Imre és Rados Ferenc tanfolyamain.

Fekete Attila 1973-ban született Budapesten, 2000-ben végzett a budapesti Zeneakadémián. Jelenleg a Magyar Állami Operaház egyik legfiatalabb tenoristája. 1998-ban még főiskolásként debütált az Operaházban, ahol a Bohéméletben Parpignol, a Salome-ban az I. zsidó szerepét énekelte. Volt már Gounod Rómeója, és Faustja, Bellini Normájában Pollione, Az álarcosbál Riccardója,

Fenyő László zenei tanulmányait 1980-ban a szentendrei Állami Zeneiskolában kezdte (hegedű, cselló), édesanyja Mezey Erika vezetésével. 1988 és 1995 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója, tanára Mező László, a Bartók Vonósnégyes csellistája. 1994/1995-ben a Lübecki Zeneművészeti Főiskolán David Geringas növendéke. Részt vett számos mesterkurzuson, így Onczay Csabánál Sionban és Keszthelyen, Perényi Miklósnál a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szemináriumon, Siegfried Palmnál Baden-Badenben valamint Martin Lovettnél budapesti kurzusán. Fellépett a Classical Winter in Jerusalem és a Pacific Music Festival (Sapporo, Japán) nemzetközi fesztiválokon, 1992-ben a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonjában, valamint szerte Európában.

Gidon Kremer lett hegedűművész és karmester 1947. február 27-én született Rigában. Kremer négy éves korában kezdett hegedülni, hegedűművész nagyapja és édesapja voltak első tanítói. Először a rigai zeneiskolában tanult, és tizenhat évesen egy országos versenyen első díjat nyert. A Moszkvai Zeneakadémián David Ojsztrah tanítványa volt. Első nemzetközi díját a brüsszeli Queen Elisabeth Zenei Versenyen nyerte 1967-ben, itt harmadik lett.

Gilles Apap francia származású hegedűművész 1963. május 21-én, az algériai Bougie-ban, francia szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, gyermekkorát azonban már Nizzában töltötte. Első elismerését 1985-ben aratta, amikor a Yehudi Menuhin Verseny kortárs zenei kategóriájának első díját szerezte meg. Hamarosan azonban szűknek érezte a számára rendelkezésre álló lehetőségeket, és érdeklődése más területek felé fordult.

Hajnóczy Júlia 2000-ben II. helyezést ért el a Fiatal Koncertművészek Nemzetközi Versenyén, majd megnyerte az Országos Strauss - Schumann Jubileumi Dalversenyt. 2001 óta rendszeresen koncertezik itthon és külföldön a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, Kocsis Zoltán vezényletével. 2002-ben közreműködött Gulyás Dénes és Vigh Andrea estjén a Zeneakadémia Nagytermében, a gödöllői királyi kastélyban és a Nagykovácsi Linum Fesztiválon önálló dalestet adott, részt vett Hamari Júlia mesterkurzusán Bécsben. A GlaxoSmithKline pályázatának kiemelt támogatottja.

Helyey László színművész 1948. május 21.-én született, Újpesten. Pályáját 1968-ban amatőr színészként kezdte az Universitas Együttesben. 1975-ben, a SzAk elvégzése után a kaposvári Csiky Gergely, 1978-ban a Nemzeti, 1982-ben a Katona József Színházhoz szerződött. 1984-től ismét a kaposvári Csiky Gergely, 1986-től a Pécsi Nemzeti, egy év múlva a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1989-1992 között újra Kaposvárott játszott, majd a Budapesti Kamaraszínház tagja lett. Sokoldalú, markáns egyéniségű karakterszínész. Jászai Mari-díjas (1991).

A görög-orosz családból származó zongoraművésznő zenei tanulmányait Moszkvában, a különleges tehetségek iskolájában kezdte. Első nyilvános koncertjét tizenkét éves korában adta a Csajkovszkij Konzervatóriumban, ahol Kabalevszkij III. zongoraversenyével debütált, a szerző vezényletében. 18 évesen a Long-Thibaud Nemzetközi Zenei Verseny döntőse, majd európai és japán turné következett. Közben folytatta tanulmányait Moszkvában és Párizsban, később Clevelandben.

Kelemen Barnabás tanulmányait 6 évesen, Baranyai Valériánál kezdte. 11 évesen felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneakadémia előkészítő tagozatára Perényi Eszter osztályába, ahol 2001-ben diplomázott. Rendszeres hallgatója volt Rados Ferenc, Isaac Stern, Kurtág György, Igor Ozim, Fenyves Lóránd, Zsigmondy Dénes, Pauk György, Sergiu Luca és Thomas Zehetmair magánóráinak és mesterkurzusainak.

A San Francisco Chronicle kritikusa olyan művészként jellemzi Kim Kashkashiant, mint akinek “fáradhatatlan zenei intellektusa ösztönös tehetséggel párosul”. A New York Times szakírója pedig “gazdag, lágy hangszínét és lenyűgöző művészi érzékét” dícséri. Kim Kashkashian Detroitban született örmény származású családban, a Peabody Konzervatóriumban végzett Walter Trampler és Karen Tuttle növendékeként.

Klukon Edit és Ránki Dezső 1985 óta koncertezik rendszeresen együtt négykezes és kétzongorás művekkel. A magyarországi hangversenyek mellett felléptek pl. Párizsban, Milánóban, Münchenben, Londonban, Barcelonában, Bécsben, New Yorkban, Tokióban, Săo Paulo-ban. Közösen mutatták be 1986-ban Liszt Via crucis c. művének négykezes-, 1990-ben pedig a Faust-szimfónia eddig publikálatlan kétzongorás változatát.

Kocsis Zoltán nemzetközi karrierje 18 éves korában a Magyar Rádió Beethoven-versenyének megnyerésével indult. Néhány év alatt szinte berobbant a nemzetközi zenei világba, meghívás meghívást követ Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet meghatározó zenei központjaiba és fesztiváljaira. Richtertől meghívást kap fesztiváljára Franciaországba, amit közös négykezes koncertek követnek. Fellépett a világ számos vezető zenekarával, mint például a Berlini Filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, a Bécsi Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar, a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekar. 

Kovács János 1951-ben született Budapesten. 1971-ben végzett a Zeneakadémia karmesterképző szakán Kórodi András és Simon Albert növendékeként. 1971-től az Operaház korrepetitora, később karmestere lett. 1978-ben és 1979-ben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok zenei asszisztense volt. 1987-től az Operaház első karmestere. Munkássága felöleli a klasszikus-romantikus opera repertoár műveit, valamint a kortárs darabokat.

Michel Dalberto 1975-ben elsőként nyerte el a kiváló Clara Haskil-díjat. Három évvel később a Leeds-i Nemzetközi Zongoraversenyen első díjat nyert. Nem zenész családban született Párizsban, melynek gyökerei Dauphiné-ba és az olasz Piemonté-ba nyúlnak vissza. Három és fél éves korában kezdett zongorázni. Tizenkét évesen mutatták be Vlado Perlemuternek, a néhai Alfred Cortot egyik kedvenc tanítványának, és 1968-ban az ő osztályában kezdte meg tanulmányait a Párizsi Konzervatóriumban, amit kilenc év alatt végzett el.

1948-ban zenészcsaládban született. Rendkívüli tehetségként már hétéves korában felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatára, ahol előbb Zsámboki Miklós, majd 1959-től Banda Ede tanítványa lett, Simon Alberttől előadóművészetet és műelemzést tanult. Első önálló koncertjét 1957-ben, kilencéves korában adta a Zeneakadémián. Később részt vett Enrico Mainardi mesterkurzusain Salzburgban, Luzernben és a római Santa Cecilia Accademián, ahol 1962-ben művészdiplomát szerzett.

Ránki Dezső Budapesten végezte tanulmányait, 1973-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, Kadosa Pál és Rados Ferenc növendékeként. Még tanulóévei alatt, 1969-ben, 18 évesen nyerte meg a Zwickau-i nemzeközi Schumann-verseny 1. díját, ez idő óta koncertezik világszerte. Rendszeresen fellép Európa legtöbb országában, több ízben járt Észak-, és Dél-Amerikában és két-három évente Japánban.

Ránki Fülöp 1995 márciusában született Budapesten. Már három-négy évesen nagy érdeklődést mutatott a zongora iránt, és magától kezdett hallás után játszani. Rendszeresen nyolc éves korától tanul, tanára Becht Erika. Számos növendékhangversenyen lépett már fel és 2005-ben, valamint 2007-ben az országos zeneiskolai zongoraversenyeken korcsoportjában a legmagasabb pontszámmal kapott kiemelt nívó-, illetve I. díjat. Énekelt a Rádió Gyermekkórusában, múlt év tavaszán pedig az országos zeneiskolai szolfézsversenyen korcsoportjának I. díjasa és az egész verseny nagydíjasa lett. Érdeklődése nem korlátozódik csak a zenére, nagyon szeret olvasni, és matematikában, földrajzban, kémiában is kiemelkedő eredménnyel vett részt iskolai versenyeken. Mozart hármasversenyét a múlt évben már többször játszotta koncerten Klukon Edit és Ránki Dezső társaságában, Keller András és Kocsis Zoltán vezényletével.

Rohmann Imre a Bartók Konzervatóriumban zongora és zeneszerzés szakot végzett. A Liszt Ferenc Zeneakadémián zongorát és kamarazenét tanult, mesterei Zempléni Kornél, Rados Ferenc, Kurtág György, Mihály András és Simon Albert voltak. 1980-81-ben a bécsi Zeneakadémián Karl Österreicher osztályában tanult vezényelni. Jörg Demus több mesterkurzusának volt előbb résztvevője, majd asszisztense. Különdíjat nyert a Magyar Rádió zongoraversenyén, harmadik helyezést ért el a Nemzetközi Liszt-Bartók Versenyen Budapesten, és első díjat kapott a Nemzetközi Kamarazenei Versenyen Bloomingtonban (USA).

Sáfár Orsolya 2004-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész szakán szerezte diplomáját, Sziklay Erika és Virág Emese növendékeként. A fiatal művész részt vett többek közt Ralf Döring, Halmai Katalin, Hamari Júlia, Marton Éva, Jevgenyij Nyesztyerenko, Anna Reynolds és Bernd Weikl mesterkurzusán. Több országos és nemzetközi versenyen ért el helyezést - legutóbb 2003-ban a szombathelyi Nemzetközi Joseph Haydn Áriaversenyen harmadik lett és a Szombathelyi Szimfonikusok különdíját nyerte.

Az 1984-ben alapított Budapesti Énekes Iskola (Schola Cantorum Budapestiensis) nagy hagyományú külföldi elődeihez hasonló módszerekkel olyan gyerekénekeseket képez, akik szólistai feladatok ellátására is képesek, kamarazenei együttesekben, kórusokban énekelnek.

Szathmáry Zsigmond 1939-ben született Hódmezővásárhelyen. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd Bécsben és Frankfurtban végezte. 1960-ban megnyerte a budapesti Nemzetközi Orgonaverseny I. díját. Az 1970-es évek óta él Németországban. Repertoárján klasszikus és avantgárd művek egyaránt szerepelnek: a kortárs zeneirodalom megszólaltatása mellett elismert tolmácsolója Bach és Liszt kompozícióinak is. 1978 óta a freiburgi Zeneművészeti Főiskola professzora, az osakai Művészeti Egyetem állandó vendégtanára, a hollandiai Haarlem-i Nyári Orgonaakadémián rendszeresen tart mesterkurzusokat. Kompozícióit merész kísérletező kedv jellemzi, szívesen használ elektroakusztikus eszközöket is.

Az énekkar a Budapesten működő görög katolikus kórusok tagjaiból, valamint a bizánci liturgikus zenét szerető hivatásos énekesekből alakult. Fő céljuk, hogy a magyarországi és a közép-kelet-európai bizánci rítusú egyházak zenei kincseit autentikus módon szólaltassák meg. Emellett rendszeresen műsorukra tűzik a magyar és nemzetközi férfikari repertoár kis létszámú együttesen megszólaltatható darabjait is.

Takács-Nagy Gárbor a Zeneakadémia hallgatójaként 1979-ben első díjat nyert a Hubay Jenő Hegedűversenyen, ezután Nathan Milsteinnél tanult. Kamarazene tanárai Rados Ferenc, Mihály András és Kurtág György voltak. 1975 és 1992 között alapítója és vezetője volt a világhírű Takács Quartetnek, és legendás művészekkel szerepelt, mint például Lord Menuhin, Sir Georg Solti, Isaac Stern, Paul Tortelier és Msztyiszlav Rosztropovics, több felvételt készített a Decca és a Hungaroton számára. 1982-ben Liszt-díjat kapott. 1996-ban Várjon Dénessel és Szabó Péterrel megalapította a Takács Zongorás Triót, amellyel a világon először rögzítette többek között magyar zeneszerzők, Liszt Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor műveit.

Tihanyi László 1970 és 1974 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult zeneszerzés szakon, tanárai Huzella Elek, C. Nagy Béla és Fekete Győr István voltak. Tanulmányait 1974-ben folytatta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol Sugár Rezsőnél zeneszerzés szakon, Kóródi Andrásnál karmester szakon tanult. 1981-ben zeneszerzői és zeneelmélet-tanári, majd 1982-ben karmesteri diplomát szerzett.
1978-tól tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 1999-től egyetemi docens, 2000 és 2004 között rektorhelyettes, 2004-től a zeneelmélet tanszak egyetemi tanára. 2000-ben habilitált. 1979-től 1990-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában szolfézst és zeneelméletet tanított. Első szerzői estje 1989-ben került megrendezésre, első szerzői lemeze 1992-ben jelent meg. Ezt követően számos darabja került bemutatásra itthon és külföldön egyaránt. Anyaisten (Genitrix) című operáját 2007. november 25-én a bordeaux-i operaházban mutatták be, 2008. március 19-én pedig a magyarországi premierre is sor került, az előadás a Művészetek Palotájában hangzott el a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából.

Várjon Dénes a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 1991-ben, tanárai Falvai Sandor, Kurtág György és Rados Ferenc voltak. Tanulmányai alatt rendszeresen részt vett Schiff András mesterkurzusain. Közvetlenül diplomája megszerzése után megnyerte a világ egyik legrangosabb zenei versenyét, a zürichi Anda Géza Zongoraversenyt. Számos neves nemzetközi fesztivál, köztük a Salzburgi Ünnepi Játékok, a Luzerni Fesztivál, a Schleswig-Holsteini Zenei Fesztivál, a Velencei Biennále, az amerikai Marlboro Fesztivál, a Ruhr Zongorafesztivál, a Weimari Kunstfest és az Edinburghi Fesztivál rendszeres vendége.sz.

Vashegyi Györgyöt a régi zene kiemelkedő szakértőjeként és kiváló interpretálójaként tartja számon a magyar zenei élet. 1998-ban jelent meg első lemeze a Hungaroton lemezkiadónál, hol azóta több világpremier (first recording) lemezt készített (Kraus, Istvánffy, Charpentier, Tunder és Tartini műveiből), melyek a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt kaphatóak. Ezeken kívül több, koncertfelvételeket tartalmazó CD-je is megjelent