Magyar Kincsek: Ideálok

Erkel Ferenc Ünnepi nyitány
Dubrovay László Kettősverseny hegedűre, csellóra és zenekarra
---szünet---
Kodály Zoltán Két ének, op. 5
Liszt Ferenc Az ideálok, S.106

Közreműködik Jávorkai Sándor hegedű, Jávorkai Ádám cselló, Cser Krisztián basszus
Vezényel Medveczky Ádám

1887-ben a Nemzeti Színház fennállásának 50. évfordulójára íródott Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya, a XIX. századi magyar zene kultúrhéroszának utolsó jelentős alkotása. A Himnusz és a Szózat motívumait is felhasználó kompozíció három évszázad magyar muzsikájából összeválogatott programot indít majd útjára a hazai zene megszólaltatásában mindig különleges elkötelezettségét bizonyító örökifjú karmester, Medveczky Ádám vezénylete alatt. A második szám mindjárt a XXI. századot reprezentálja, hiszen Dubrovay László Kettősversenye 2015-ből való. A Bartók emlékének szentelt háromtételes Kettősverseny annak a két fivérnek, Jávorkai Sándornak és Ádámnak a hegedű-, illetve csellójátékával fog megszólalni, akiknek maga a szerző komponálta e művét. A koncert második felét Kodály Zoltán 1912-ben mély férfihangra komponált és zenekari kíséretes Két éneke nyitja majd, méghozzá napjaink talán legszebb magyar mély férfihangján, azaz Cser Krisztián basszusán megzendülve. A program befejező száma azután éppúgy egy ünnepi alkalomra komponált XIX. századi szimfonikus mű lesz, akárcsak a koncertet nyitó Erkel-kompozíció. Liszt Ferenc 1857-es szimfonikus költeménye, Az ideálok Weimar két büszkeségét, Goethét és Schillert magasztalta fel e két irodalmi ikercsillag közös szobor-emlékművének fölavatása alkalmából.

csatolt fájlok

Műsorfüzet