Akár a „múzsák estjének” is keresztelhetnénk Várjon Dénes és a Keller András dirigálta Concerto Budapest közös mozartiádájának második koncertjét, amelyben Mozart 1784 tavaszán és nyarán írott művei lesznek hallhatók, keletkezésük sorrendjében. A G-dúr zongoraversenyt Mozart egy bécsi növendékének, Barbara Ployernek címezte, tán ezért is van, hogy a darab kezdetben pregnáns ritmusa végül oldott galantériává lágyul. A B-dúr szonáta Regina Strinasacchi számára készült, aki korának ünnepelt hegedűművésznője volt. A teátrális szerzemény ennek megfelelően az érzelmek széles spektrumát járja be, pazar közeget biztosítva a szólistának, hogy megcsillogtassa tudását. Mozart egy alkalommal észlelte, hogy nagynevű pályatársa, Christoph Willibald Gluck a nézőtéren ül, ezért kedélyes improvizáció-folyammal lepte meg őt („10 variáció az Unser dummer Pöbel meint kezdetű Gluck-áriára”), s e variációsorozatot később le is jegyzte. A B-dúr zongoraverseny a vak zongoraművésznő, Maria Theresia Paradies számára íródott. A mű szenvedély, szépség és bú mesteri elegye. Az Esz-dúr zongorakvintett pedig leginkább számunkra jelenthet ihletet, hiszen Mozart – egy édesapjának írt levél tanulsága szerint – élete legjobb darabjának tartotta.

Rendező:Zeneakadémia Koncertközpont