fotó forrás: Fortepan

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója előtt tisztelgő ünnepi koncert is – melyet a Kossuth-díjas Keller András vezényel – az idei évad „főszereplője”, Beethoven egyik művével kezdődik. A 16. században az idegen elnyomás ellen küzdő, majd elbukó németalföldi gróf, Egmont történetéről írt Goethe-dráma kísérőzenéjeként született az a műve, amelynek nyitánya az 1810-es bemutató után csaknem másfél évszázaddal Magyarországon is a szabadság szimbólumává lett: az 1956-os forradalom idején ezt a zeneművet sugározta a legtöbbször a Magyar Rádió. – A forradalom ötvenedik évfordulójára komponálta Dubrovay László 1956 című nagyszabású zeneművét, melynek meghatározását így fogalmazta meg a Kossuth-díjas szerző: szimfonikus képek versmondóra[SzL1]  és zenekarra. A darab Gyurkovics Tibor verseire épül, amelyek a forradalom eseményeit és érzelmi világát idézik meg. – 1853-ban mutatták be Pesten Liszt Magyar fantázia című virtuóz zongoraversenyét, amelyben népszerű, cigány muzsikusok által terjesztett népies melódiák, verbunkos dallamok, táncok anyagát dolgozta fel. A szólót ezen az estén Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész játssza. Fennkölt és fájdalmas hangulatában kapcsolódik az ünnephez a Psalmus Hungaricus[LS2] , azaz a „Magyar zsoltár”, amelyet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulója alkalmából írt Kodály a székesfővárosi tanács felkérésére. A mű alapja Kecskeméti Vég Mihály 16. századi protestáns énekszerzőnek az ószövetségi 55. zsoltár alapján készített szabad fordítása, a szorongatottságában szabadításért Istenhez forduló Dávid király imája. Az ünnepi koncerten Kovácsházi István Liszt-díjas énekművész szólójával hangzik el a mű.