fotó: Posztós János

Ezt a koncertet az egész évad karakterét meghatározó, kétszáz éve elhunyt zeneszerző-óriásnak, Beethovennek szenteli a Concerto Budapest, „a zongora nagyasszonya”, Elisabeth Leonskaja és Berecz Mihály zongoraművész szólójátékával.[LS1]  Az 1796-ban született Esz-dúr zongoraötös Beethoven korai korszakának egyik legnépszerűbb kamarazenei alkotása, amelyet Mozart azonos összeállítású és ugyanebben a hangnemben íródott műve ihletett. Valójában kamara-zongoraversenyre emlékeztet, hiszen a zongora dominál benne, a négy fúvós – most a Concerto Budapest szimfonikus zenekar művészeiből álló kamarazenei együttes, a Concerto Winds – pedig gazdag hangszínnel kíséri.

A rendhagyó módon öt tételből álló 15. (a-moll) vonósnégyes Beethoven kései korszakának egyik legmélyebb és legszemélyesebb alkotása. Az 1825-ben befejezett mű központi eleme a híres harmadik tétel hálaimája, amelyet Beethoven egy súlyos betegségből való felépülése után írt.

A 9. hegedű–zongora szonáta, a szerző egyik legjelentősebb és legnehezebb, elsöprő érzelmi erejéről, valamint úttörő, szinte versenyműszerű stílusáról híres háromtételes kamaraműve 1803-ban íródott. Címzettjéről Kreutzer-szonátaként ismert, bár a francia hegedűművész Rodolphe Kreutzer valószínűleg sohasem játszotta el ezt a darabot.