fotó: Éder Vera

A búcsú, a gyász és az ünnepi megemlékezés zenéi alkotják a program gerincét ezen a hangversenyen, amely egyúttal a tíz éve elhunyt, hangszerelőként is invenciózus Kocsis Zoltán munkásságát is megidézi. Így a koncert kezdetén felhangzó Liszt-induló, az 1849-es Goethe-centenáriumra komponált Festmarsch csakúgy a Kocsis közreműködését érzékletessé tévő műalakban szólal majd meg, mint az eredetileg a kései Liszt-zongoradarabok közé tartozó, keletkezését tekintve Wagner velencei végnapjaihoz és elhunytához kapcsolódó Gyászgondola. A Dohnányi által 1928-ban, Schubert halálának 100. évfordulóján zenekarra áttett, oly kedvelt f-moll fantázia, valamint a Végh Sándor és Paul Sacher közös ösztönző hatására megszületett Veress Sándor-mű, a vonósnégyesre és zenekarra szerzett Concerto nyomában azután a Kroó György emlékének ajánlott Szőllősy-opus, az Addio is felhangzik. A XX. század meghatározó zenetudósát-zenekritikusát búcsúztató mű megszólaltatása során a hegedűszólót eljátszó Keller András az est utolsó és fő száma gyanánt a 100 esztendős Kurtág György dalsorozatát ígéri. A XVIII. századi polihisztor, Georg Christoph Lichtenberg és a mindössze 17 évet élt Maria Dorothea Stechard síron túl is eleven kapcsolatát 22 tételben megjelenítő ciklus szólistája ezúttal is a februári világpremier szopránja, Maria Husmann lesz.