A Volt egyszer egy XX. század című kétnapos tematikus fesztivál szombat esti koncertjén Keller András vezényletével elsőként Bach hatszólamú fúgájának (Ricercar a 6), a Musikalische Opfer című gyűjtemény legmonumentálisabb darabjának Anton Webern által 1935-ben hangszerelt változata csendül fel, mely a zenetörténet egyik legizgalmasabb átirata: az osztrák zeneszerző a szólamokat apró részletekre bontva osztotta el a zenekar hangszerei között, ezzel kiemelve a téma szerkezetét.

Webern Five Pieces for Orchestra (1913) című, összesen öt-hat perc hosszúságú műve a modern zene egyik legradikálisabb alkotása, a tömörség, a sűrítettség és a végletekig redukált forma művészetét megvalósító aforisztikus zenei stílus csúcspontja. Tizenhét hangszerre íródott, melyek sorában olyan instrumentumok is helyet kaptak, mint a mandolin, a gitár, a cseleszta vagy a kolomp. A hangszínes dallam technikája ebben a műben érvényesül a legtisztábban: a dallam ívét nem egy hangszer játssza végig, hanem hangjegyenként vándorol egyik hangszerről a másikra.

Az 1935-ben keletkezett hegedűverseny, melyet „egy angyal emlékének” ajánlott, Alban Berg utolsó, leggyakrabban játszott hangszeres műve, néhány hónappal a halála előtt vetette papírra, és ihletője is egy ismerős család fiatal lányának tragikus elhunyta. A fájdalomnak hangot adó zenemű, mely a földöntúli reményt megszólaltatva ér véget, a világ koncertpódiumainak állandó vendége, Alina Ibragimova hegedűművész szólójával hangzik el.

Mahler népszerű és gyakran játszott 4. szimfóniája, melyet 1899–1900-ben írt, a zeneszerző egyik legderűsebb, klasszicizáló hangvételű műve, amely elszakad korábbi szimfóniái gigantikus méreteitől. A finom hangszerelésű alkotás A fiú csodakürtje című népköltészeti gyűjteményre épül, s utolsó tétele – Pasztircsák Polina szopránszólójával – gyermeki, mennyei életképet fest le.