»

Rólunk írták

Lucas Debargue: „A kamarazenében otthon érzem magam”

Lucas Debargue a Concerto Budapest októberi 14-i koncertjén Mozart, Beethoven és Messiaen kamaraműveit játssza Keller Andrással, Fenyő Lászlóval, Klenyán Csabával, Horváth Bélával, Mohai Bálinttal és Tóth Bálinttal a Zeneakadémia Nagytermében. Ezen az estén a megszokottól eltérően a kamarazene lesz a központban, az a forma, amelyet a művész kiváltképp kedvel, és melyre a zene kiindulópontjaként tekint. Erről a vonzalmáról, az olykor disszonáns Mozartról és Bachról, valamint a modern zeneszerzés teljesen új szabályrendszerének megkérdőjelezéséről beszélgettünk, s az is szóba került, mi az, amiben sosem változik a véleménye a zenével kapcsolatban.

Kondor Kata: Lélek és hitelesség a muzsikálásban – Keller András és Pierre-Laurent Aimard a Concerto Budapest turnéja kapcsán

Szeptember közepén nagy sikerű koncertsorozatot adott a Concerto Budapest az Egyesült Királyságban és Írországban. Tavaly már megszerette őket a szigetország közönsége, ezúttal népszerű zeneszerzők jól ismert művein keresztül mutatták meg, milyen egyedi hanggal, karakterrel rendelkezik a zenekar. A turné zárópontján Keller András karmester-zeneigazgató és Pierre-Laurent Aimard, Bartók III. zongoraversenyének szólistája osztotta meg velünk gondolatait.- Kondor Kata írás a Fidelio.hu oldalán

Klenyán Csaba: „A zenében kalandvágyó vagyok”

Beethoven 7. szimfóniájának fergeteges zárótétele sodorja ellenállhatatlanul a másodperceket a zenekari próba végén, mielőtt leülünk beszélgetni. „Keller Andrásnak mindene Beethoven. És most már nekünk is egyre inkább” – mondja a teremből kifelé jövet a Concerto Budapest elsőklarinétosa. De máris Bartókra váltunk, hiszen szeptember 23-i nyitókoncertjüket a Kontrasztokkal indítják.

Beethoven és Bartók nyelvén beszélni: Keller András és Pierre-Laurent Aimard

Fotó: Mudra László

A karmesterek szeretnek fellengzősen „a zenekarom”-ról vagy „a zenészeim”-ről beszélni, feledve, hogy ezeknek a muzsikusoknak is megvan a maguk élete, sőt akár más karmesterekkel is dolgoznak. Bár Keller András nem így fogalmaz, elfogadható, hogy a Concerto Budapestet bizonyos fokig a sajátjának tekinti. Tény, hogy az utóbbi tizenöt év alatt a zenekar az ő vezetése alatt újjászületett: az 1989 utáni Kelet-Közép-Európa kulturális életének egyik példáját láthatjuk a történetében, mely azt is megmutatja, mi mindent le lehet győzni, ha akarjuk. Ez érezhető a zenekar játékán is, amelyet az Egyesült Királyság és Írország közönsége maga is meghallgathat szeptemberben, amikor a Concerto Budapest Londonban, Edinburghban, Dublinban, Cheltenhamben, Guildfordban és Croydonban ad koncertet.- Peter Quantrill (Bachtrack)

"A katarzisnak ára van"- Devich Gábor a Demokratának adott interjút

"A Concerto igazi különlegességét, titkát a kamarazenei igényű játékmód adja, azaz a kamarazenei hozzáállás a zenekari munkához. A zenekar tagjai figyelnek és reagálnak egymásra, mindegyiküket érzékeny, szenvedélyes játékmód jellemez, nálunk minden muzsikusnak a szíve-lelke ott van a produkciókban." 

Lukács Miklós: „A diákok zöme azt tanulja meg először, hogy hogyan ne csináljon valamit”

Május 24-én a BMC Ligeti 100 ünnepségsorozatának részeként Lukács Miklós vezetésével a Concerto Budapest égisze alatt működő Ligeti Ensemble zenészei szólaltatták meg Ligeti embert próbáló Tíz darab fúvósötösre című művét, amelyhez a cimbalomművész Cimbiózis Triója csatlakozott, elmosva a kortárs zene és jazz között sokszor amúgy is oly vékony határvonalat. A produkció lemezfelvételének kapcsán Lukács Miklóssal beszélgettünk.

Támogatóink:
Kulturális és Innovációs Minisztérium

Hírlevélfeliratkozás