Balogh Máté
Győrött született 1990-ben. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában Győrffy István növendéke volt, majd a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés szakán tanult, Jeney Zoltán osztályában. Ugyanott Vidovszky László, Serei Zsolt és Wilheim András tanítvány is volt. 2013-től fél évig Olaszországban, a trieszti Conservatorio di Musica ösztöndíjas hallgatója volt, Fabio Nieder irányításával.
2013-ban a FUGA Budapesti Építészeti Központban többedmagával megalapította a CentriFUGA elnevezésű kortárs zenei műhelyt, amely számos ősbemutatónak adott már otthont. Ezeken az alkalmakon elsősorban zeneszerzőként, de gyakran előadóként és karmesterként is szerepel.
Számos rangos nemzetközi és hazai fesztiválon szólaltak már meg kompozíciói, több díjat is nyert. 2022-ben zeneszerzői, zenei rendezői tevékenységéért Erkel Ferenc-díjban részesült. 2023-ban Sinfonia Nr 1 című alkotását az év komolyzenei műve kategóriában Artisjus-díjjal ismerték el.
Balogh Máté Tiefhornfantasie aus den Ostalpen (Mélykürtfantázia a Kelet-Alpokból) című műve szóló mélykürtre és vonószenekarra íródott. A zenetörténet nagy kürtversenyei diszkant-kürtre készültek el, a mély regisztert használó kürt csupán mint zenekari szólam jelent meg a múltban. Az új mű natúrkürtként, csupán száj-intonációval használja a mélykürtöt, ilyen értelemben az alpesi kürthasználatra is utal. Ligeti György is előszeretettel használta így a hangszert néhány művében (Kürttrió, Hamburgi Koncert). Balogh kétrészes műve individuum és közösség ellentétes viszonyait jeleníti meg. Az első rész pulzáló vonós-hátterében a mélykürt mint kiemelkedő figura jelenik meg, míg a mű második részében e figura a vonósok által megjelenített tömegben fokozatosan feloldódik, és megszűnik láthatónak (hallhatónak) lenni.
A mű dedikációja Varga Hunornak és a Concerto Budapestnek szól.
