Galéria kepek

Közreműködtek: Balázs János, Berecz Mihály, Palojtay János - zongora Vezényelt: Keller András Helyszín: Zeneakadémia Fotók: Benkő Sándor

Közreműködtek: Pusker Júlia - hegedű, Devich Gergely - cselló, Balogh Ádám - zongora Vezényelt: Keller András Helyszín: Zeneakadémia Fotók: Benkő Sándor

Helyszín Aria Hotel, Budapest Fotók: Hrotkó Bálint

Legendás Koncertek IV., helyszín: Zeneakadémia. Fotók: Valuska Gábor

Helyszín: MÜPA. Fotók: Hrotkó Bálint, Nagy Attila

Az UMZE és a Concerto Budapest közös koncertje a Zeneakadémián, zongorán közreműködött: Fülei Balázs, vezényelt: Rácz Zoltán. Fotók: Benkő Sándor

Zeneakadémia, közreműködő: Várdai István, vezényel: Nikolaj Znaider, fotók: Hrotkó Bálint

MÜPA; közreműködők: Kolonits Klára - ének, Dinyés Dániel - zongora; fotók: Hrotkó Bálint

Brahms nagyszabású, közel ötvenperces B-dúr zongoraversenyének bemutatóját 1881-ben a szerző szólójával Budapesten tartották, Erkel Ferenc vezényelt, s a nézőtéren ott ült Liszt Ferenc is, aki lelkes szavakkal méltatta a művet (jóllehet Brahmsszal és zenéjével nem ápolt baráti viszonyt). A darab vezérszólamát ezúttal a Berlinben élő izraeli zongorista, Matan Porat fogja megszólaltatni. Az ifjú művész, akit hallhatott már a Carnegie Hall és a Barbican közönsége is, a New York-i Juilliard School of Music növendéke volt, s mesterei között tudhatja Murray Perahiát, illetve Maria João Pirest. A koncert második felében a  Concerto Budapest a szimfonikus repertoár egyik alapművét, a Nietzsche filozofikus regényét zenévé formáló Richard Strauss-szimfonikus költeményt, az Imigyen szóla Zarathustra címűt játszotta el. 

Rachmaninov III. zongoraversenye a klasszikus repertoár technikailag egyik legnehezebb darabja. Szólistája, az ukrán születésű, Amerikában élő Valentina Lisitsa játékát közel ötvenmillióan hallották már interneten keresztül, így kétségtelenül napjaink legismertebb zongoristáinak egyike, de olyan rangos koncerttermekben is fellépett, mint a Carnegie Hall és a Royal Albert Hall. A zongoraversenyt ritkán hallható Stravinsky-művek követik: az egytételes Concertino, amelyet a zeneszerző 1952-ben egy tizenkét hangszerből álló együttesre hangszerelt meg, valamint a rövid és szellemes hangszer-összeállítású Nyolc hangszeres miniatűr. Sosztakovics I. szimfóniájáról nehéz elhinni, hogy keletkezésekor a szerző mindössze tizenkilenc éves volt: a darab választékos ízlésről és meglepően érett kompozíciós technikáról tanúskodik. 

• Rachmaninov: III. (d-moll) zongoraverseny, op. 30
• Stravinsky: Concertino 12 hangszerre
• Stravinsky: Nyolc hangszeres miniatűr
• Sosztakovics: I. (f-moll) szimfónia, op. 10