Fidelio.hu: A magyar zenetörténet élő hagyománya – jön a Magyar Kincsek Ünnepe

Október 11-én ismét egyetlen napba sűríti a magyar zene páratlan gazdagságát a Zeneakadémia Nagytermében a Concerto Budapest Magyar Kincsek Ünnepe. Az egész napos fesztivál idén a száz esztendeje született Kroó György emléke, illetve az idén 100. születésnapját ünneplő Kurtág György zeneszerző életműve előtt tiszteleg, miközben három hangversenyen ível át a magyar zenetörténet különböző korszakain.

A Concerto Budapest Magyar Kincsek sorozatának, majd az abból kibontakozó egynapos fesztiválnak egyik legfontosabb küldetése, hogy a magyar zenei örökséget ne lezárt történeti kánonként, hanem eleven, újra és újra felfedezésre váró hagyományként mutassa meg. A Magyar Kincsek Ünnepe megálmodója, Keller András által kaleidoszkóphoz hasonlított fesztivál évről évre egymás mellé helyezi a jól ismert remekműveket és a ritkábban hallható kompozíciókat, a klasszikus repertoárt és a 20–21. század zenéjét.

Ezzel arra is ráirányítja a figyelmet, hogy

a magyar zenekultúra folytonosságát nemcsak a művek, hanem alkotók és előadók, mesterek és tanítványok egymásba fonódó története teremti meg.

A „magyar kincsek” így nem múzeumi tárgyak, hanem élő szellemi örökség, amely minden megszólaltatásban új jelentéssel gazdagodik.

A 2026-os Magyar Kincsek Ünnepe különösen erősen épít erre a folytonosságra: a Concerto Budapest az idei fesztivált Kroó György (1926–1997) Széchenyi-díjas zenetörténész, zenekritikus és pedagógus születésének századik évfordulója alkalmából az ő emlékének szenteli.

„A tudomány költője és a költészet tudósa volt. Páratlan hagyatéka annál is jelentősebb, mivel életét abroncsként fogta össze a heti robot, és szinte lopva foglalkozhatott csak zenetörténeti kutatásaival, amelyek Schumann, Brahms, Liszt, Wagner, Berlioz és Bartók életművére éppúgy kiterjedtek, mint a kortárs zene legnagyobb alakjaiéra, köztük Kurtágéra. Több kötetnyi kritikájából kirajzolódik a magyar előadó-művészet négy évtizedes története.

Megszállottan, megalkuvás nélkül törekedett arra, hogy a legszentebb dolgot közvetítse: a komponista üzenetét.

Szuggesztív, szenvedélyes előadásmódjával nemcsak tudást adott át, hanem látásmódot is. Alázata a zeneszerző és a mű iránt időtlen etikai mérce. Ő nem egyszerűen hallgatta a zenét. Ő a zenében élt” – mondja a Magyar Kincsek Ünnepe házigazdája, Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész.

Kroó György figyelme egyszerre irányult a nagy európai tradícióra, Bartók és a magyar zene örökségére, valamint saját korának alkotóira. Számára a zene múltja és jelene elválaszthatatlan volt – ez a gondolat a Magyar Kincsek Ünnepének küldetésében is tovább él.

„Számunkra több volt, mint zenetörténész és zenekritikus: a magyar zeneművészet krónikása volt. Ezért szenteljük a Magyar Kincsek Ünnepét ebben az évben a 100 éve született Kroó György emlékének. Ő a mérce abban, milyen egy nagy előadás, mi a művészet, és mit üzen az emberiségnek, hogy mi a humanizmus. Azt hiszem, Kroó tanár úr volt a magyar zeneélet lelkesítő körülménye. Abban segített, hogy a zeneművészet szárnyalhasson egy nem szabad országban. Olyan tágas horizontot mutatott nekünk, amit nélküle nem láthattunk” – fogalmaz Keller András, a Concerto Budapest főzeneigazgatója.

A fesztivál három koncertje ezt a tágas horizontot rajzolja meg. A délelőtti hangverseny a 20. és 21. századi magyar zene különböző útjait kapcsolja össze: Dubrovay László Laudate… című műve mellett megszólal az emigrációban filmzenéivel világhírűvé vált Rózsa Miklós Spellbound Concerto című műve, Szőllősy András Kroó György emlékére komponált Addio című darabja, amelyben Keller András hegedűszólója kap kiemelt szerepet, Perényi Miklós Tre movimenti című kompozíciója, majd Bartók Béla elementáris erejű A csodálatos mandarin-szvitje. A művekhez kiemelkedő előadóművészek neve társul: Illényi Katica thereminen, Kaczander Orsolya fuvolán, Magyar Valentin zongorán, Perényi Miklós csellón működik közre, a Concerto Budapestet pedig ezúttal Baráti Kristóf vezényli.

A délutáni koncerten különleges átiratok és egy nagyszabású versenymű rajzolják meg, hogyan él tovább és alakul át a zenei hagyomány korszakról korszakra.

Liszt Ferenc Goethe Festmarscha Kocsis Zoltán átiratában, Schubert f-moll fantáziája pedig Dohnányi Ernő átdolgozásában hangzik el. A koncert középpontjában Veress Sándor Hegedűversenye áll, amelynek szólistája Kelemen Barnabás. A Concerto Budapestet Keller András vezényli.

Az esti koncert középpontjában a magyar közönség számára Kroó György által felfedezett Kurtág György kamarazenéje áll. A „Virág az ember…” címet viselő válogatás különböző apparátusokra írt műveken keresztül enged közel Kurtág egyszerre rendkívül sűrű és személyes zenei világához. A hangversenyen többek között Noa Hendrikx, Klenyán Csaba, Szalai András, Kaczander Orsolya, Tabányi Tibor, Perényi Miklós és a Keller Quartet (Keller András, Környei Zsófia, Szűcs Máté, Kokas Dóra) működik közre. Kroó György alakja itt már nem csupán a fesztivál ajánlásában jelenik meg: Kurtág György Kroó in Memoriam című darabja közvetlenül is megidézi a zenetörténész emlékét. Az est második részében Liszt Gyászgondolája, majd Kurtág György és Christoph Hein Die Stechardin című egyfelvonásos operája hangzik el Serei Zsolt hangszerelésében, Perényi Miklós, Magyar Valentin és Maria Husmann közreműködésével, a Concerto Budapest élén Keller Andrással.

A szerelem szépségét a halál árnyékában is hirdető, a zeneszerző szeretett felesége, Kurtág Márta emlékére született darab ősbemutatójára 2026. február 20-án került sor a Müpában,

a Kurtág 100 Fesztivál keretében, szintén a Concerto Budapest és Maria Husmann előadásában, Keller András vezényletével.

A Magyar Kincsek Ünnepe egyetlen nap, ám valójában számtalan összefonódó történet: a koncertsorozat nem csupán műveket sorakoztat egymás mellé, hanem élő kapcsolatot teremt köztük. Liszt, Bartók, Dohnányi, Veress, Rózsa Miklós, Szőllősy, Dubrovay és Kurtág zenéje Kroó György szellemi örökségével együtt egyetlen ívvé rajzolódik. Hangjai ugyanannak a történetnek különböző fejezeteiként rezdülnek meg. A fesztivál arra hívja közönségét, hogy ezt az örökséget ne csupán múltként, hanem a jelenben is megszólaló, továbbadható és továbbgondolható közös kincsként hallgassa.

A teljes írást IDE kattintva, a fidelio.hu oldalán olvashatják.