Közeledik a Karácsony, illatok, mesék… ilyenkor a Diótörőé a főszerep – a balettből készült zenekari szvit teljes estés Csajkovszkij-műsorunk koronája lesz. Előtte a hegedű kap szót két testvérdarabbal, a Meditációval és a D-dúr hegedűversennyel, amelyek nem véletlenül kerültek egymás mellé: a szépséges hangszeres kantilénát eredetileg a D-dúr hegedűverseny lassú tételének szánta a zeneszerző.  A Meditáció végül önálló darabként és a Souvenir d’un lieu cher első részeként vált népszerűvé. A címben emlegetett „kedves hely”, Brailovo a Csajkovszkijjal plátói kapcsolatot ápoló nagylelkű mecénás, Nagyezsda von Mecka ukrajnai birtoka volt, ahol a mester heteket tölthetett nyugodt komponálással – a mű ajánlása is erre utal: „B***-nek”. Bár Csajkovszkij a színpadi zene több műfajának (operák, balettek, színpadi kísérőzenék) is avatott mestere volt, a balettjei egytől egyig korszakos jelentőségűek, a mai napig ezek a világon a legtöbbször színpadra kerülő Csajkovszkij-kompozíciók. De mivel a baletteket nem szokták folyamatosan színpadon tartani, a szerző egy zenekari szvit összeállításának lehetőségeiről kezdett írni. „A minap eszembe jutott a Hattyúk tava és nagyon szerettem volna megóvni a feledéstől ezt a néhány tisztességes dolgot tartalmazó zenémet”, írta kiadójának. Ez lehetett mindkét zenekari szvit születésének története.