Kocsis Zoltán a magyar zene történetének egyik legnagyobb hatású művésze volt, korai halála pótolhatatlan veszteség mindnyájunk számára. Március 8-án ő dirigálta volna a Concerto Budapestet, a hangversennyel most előtte tisztelgünk, rá emlékezünk.

"Nagyon nehéz hozzászokni a gondolathoz, hogy nincs. Nem tudok azóta leülni a zongorához, úgy, hogy ne gondoljak RÁ. Nem csak azért hiányzik, mert nagyon sokat köszönhetek neki, hanem mert akkora űrt hagyott maga után, ami fölfoghatatlan. Még a MÜPÁ-ba bejönni sem olyan már, mint régen. A közös Mozart, Chopin és Liszt zongoraversenyek emléke pedig azért fáj, mert nincs folytatás. Sokat jelentettek nekem bátorító, dicsérő szavai, és azt sem felejtem el, hogy amikor véletlenül évekkel ezelőtt New Yorkban összetalálkoztunk, elmondta, hogy egy koncertje alatt elment a villany, és azért tudta befejezni mert rám gondolt. Legfőbb üzenete a mindent elsöprő minőség érzékenysége, az hogy nincs tökéletes játék, azt csak megközelíteni lehet, mindegy mekkora a siker, a koncert végén úgy kell felállni, hogy legközelebb hátha szebb lesz." Érdi Tamás

A harmincéves Mozart lágy virtuozitással és költőien kifejező fafúvós szólamokkal alkotta A-dúr zongoraversenyét. Az 1786-ból való darab már a Bécs műértő közönsége által ünnepelt szerzőt állítja elénk: a filmzenékben is gyakorta megidézett, érzelemdús versenymű a zeneszerző életének legtermékenyebb fél évében keletkezett. Az az Érdi Tamás játssza most a darabot, aki Kocsis Zoltán mentoráltja volt és akiről így vallott a művész: „Sokkal érzékenyebben nyúl a billentyűkhöz, mint a látó emberek. Úgy hiszem, hogy a játékában bizonyos dinamikai tartományokban olyan érzékenység van jelen, ami nálunk természetszerűleg nem lehetséges… egy olyan új világot, dimenziót nyit meg, amit más nem.” (Kocsis Zoltán, Parlando, 2010. január).

Beethoven IX. szimfóniája az emberi összetartozás, a humánus értékek tökéletes megfogalmazása. A remekművet az Unesco felvette „A világ emlékezete” listájára, elismerve ezzel kimagasló kulturális szerepét, egyetemes értékét. Ily módon tisztelegve az emberiség történelmének egyik művészi csúcsteljesítménye, alkotója előtt, ahogyan azt most a Concerto Budapest is teszi Kocsis Zoltán előtt.