Mozart Planet - Keszthely

Keszthely – Kis Szent Teréz Plébánia

MOZART: D-dúr szerenád K. 239 („Serenata Notturna”)
MOZART: A-dúr klarinétverseny K. 622
MOZART: C-dúr („Jupiter”) szimfónia K. 551

Közreműködik: Keller András, Környei Zsófia hegedű, Klenyán Csaba klarinét
Concerto Budapest
vezényel.: Keller András

A koncert műsorán szereplő művek közül a Serenata Notturna (Éjjeli szerenád) néven ismert D-dúr szerenád született a legkorábban, 1776 januárjában Salzburgban. Különlegessége, hogy a szerző kettéosztott zenekart alkalmaz benne: egy nagybőgő nélküli vonósegyüttest és egy üstdobbal kiegészített vonósötöst, melyben nem szerepel gordonka. A középső tánctételt, a menüettet egy induló és egy rondó fogja közre, melyben megjelenik egy korabeli közkedvelt bécsi dallam is.

Mozart élete utolsó évében, 1791-ben írta a Klarinétversenyt a kiváló bécsi klarinétművész, Anton Stadler számára. Molnár Antal zenetörténész jellemzése szerint olyan „emberi motívumok” foglalkoztatták ebben az időszakban a zeneszerzőt, mint „az örök jóság, a tiszta megbocsátás, a napsugaras életöröm, a minden emberiben föllelhető hajlam odaadásra a végtelen világegyetem iránt.”

Mozart 1788-ban keletkezett utolsó három szimfóniájáról már a 19. században is úgy vélekedtek, hogy a „zeneművészet égboltjának legfényesebb csillagai”. Ezek közül a fenséges fanfárral induló C-dúr szimfónia nemcsak a publikumot, de a zenésztársadalmat is lenyűgözte. A darab csúcspontja a virtuóz technikával kidolgozott finálé, melyben egy gregorián motívumot idéző témából átvezető téma, melléktéma és zárótéma bontakozik ki, aztán végül egyszerre is megszólalnak. A „Jupiter-szimfónia” elnevezést a neves impresszáriónak, Haydn „londoni” szimfóniái megrendelőjének, Johann Peter Salomonnak tulajdonítják.

A program ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben. Cím: Keszthely, Tapolcai út 1.