- Keller András mindenképp ragaszkodott hozzá, hogy a Mozart Planet blogon önt szólaltassam meg elsőként. Ha egész pontos akarok lenni, azt mondta, őszinte tisztelet, megbecsülés és barátság fűzi önhöz, és mivel bizonyos szempontból nagyon hasonló utat jártak be, a semmiből való építkezés mindkettőjüket megtanította arra, hogy a nagy dolgok mögött mindig ott áll a szenvedés és a hit. 

A Mozart Planet a Papageno.hu oladalon hetente megjelenő blogunk.

- Ez nagyon érdekes gondolat. Andrással a kapcsolatom valóban nagyon messzire vezethető vissza. A BMC-t 1996-ban alapítottam. Fontos volt számomra mindig is, hogy a magyar zeneművek, művészek és a hozzájuk kapcsolódó kulturális értékek egyetlen információs központba kerüljenek. A fő célkitűzésünk, ahogy a honlapon is áll, „a jelenkor magyar zenei értékeinek együttes és összehangolt felmutatása.” Így kezdődött el a munka, az akkor még csírájában működő internettel, hatezer forintos alaptőkével… Két-három évig nem nagyon hitt benne a környezet. Erre gondolhatott András, amikor hitről és a szenvedésről beszélt.

A nehezített pályát és az eltökéltséget tekintve volt ebben valamiféle Don Quijote – szerep,

de mégsem egészen az, hiszen mindketten létrehoztunk valami nagyszerűt, amire büszkék lehetünk. És talán mindkettőnkben benne van egy jó értelemben vett nyugtalanság, hogy mindig nehezebb és magasabb küldetésű feladatokat vállaljunk. A Keller Quartet sikerei után András egyszerűen hátradőlhetett volna, ehelyett egy egész zenekar igazgatását vállalta. Ott voltam a Concerto Budapest (akkori Telekom) zenekar átalakításánál, ami nem volt könnyű időszak, hiszen óriási átrendeződések történtek, amiben én aktív szerepet vállaltam. Azóta nagyon szorosan egymás mellett állunk. 

fotó: Erdős Dénes

- Hogyan ismerkedtek meg?

Amikor elkezdtem gyűjteni az információkat hazánk jelentős művészeiről, András az elsők között volt, akit megkerestem. Ő akkoriban már világhírű volt, hiszen a Keller Quartet addigra rengeteg nemzetközi elismerésben részesült. Nagyon hamar kiderült, hogy azonosak a nézeteink a magyar zenét illetően, mivel a Keller Quartet a klasszikus repertoár mellett nemcsak Bartók, hanem Ligeti és Kurtág vonósnégyeseket is játszott. Mindketten a mai napig kiemelkedően fontosnak érezzük a magyar művek folyamatos előadását, megmutatását a nagyközönség számára. A Hallgatás Napja fesztivál - mely idén egy kétnapossá bővülő ingyenes program lesz a BMC-ben - különösen nagy hangsúlyt fektet korunk magyar zeneszerzőinek és előadóművészeinek felvonultatására. Ha a Concerto Budapest koncertnaptárát valaki megnézi, láthatja, hogy rendkívül sok magyar mű, köztük sok kortárs ősbemutató, magyarországi bemutató szerepel évről évre. Ennek a küldetésnek persze a maga szépsége mellett megvan a maga nehézsége is.

A későromantikus zenéig egyértelmű volt, hogy ha egy zeneszerző megírt valamit, azt szinte azonnal meghallgatta a nagyközönség. Később elindult egy tolódás, mára elmondhatjuk, hogy a kortárs zenének van egy elég komoly időbeni elcsúszása, „spät”-je.

Ligeti Györgyről ma már nem is kortárs zeneszerzőként beszélünk, de kellett hozzá úgy 20-30 év, hogy képesek legyenek az emberek befogadni a zenéjét.

- Mi ennek az oka?

- Egy kortárs mű mondhatjuk úgy is, hogy egy-egy nagyon komoly kijelentő mondat, amit adott esetben lehet, hogy nehéz meghallgatni vagy értelmezni. Éppen ezért kiemelten fontos ezeket a műveket megfelelő közegbe helyezni. Többféle dolgot értek ezalatt. Egyrészt fontos, hogy a művek ne a fióknak íródjanak. Ehhez kellenek olyan rendezvények, mint a Hallgatás Napja, ahol a művek életre kelhetnek. Kell hozzá továbbá megfelelő helyszín. A BMC gyönyörű új épületére 17 évet kellett várni, de megérte, hiszen most a 300 fős koncertterem mellett van kamaratermünk is, ami sokszor meg tudja adni azt az intimitást, ami bizonyos művek bemutatásához szükséges. Nagyon fontos a megfelelő akusztika, technikai felszereltség és hangszerpark. Mivel zenész vagyok, tudom, mennyire sokat számít, ha prémium minőségű zongora, csembaló, ütőhangszer-park áll rendelkezésre. András a BMC ház projektjének 2006-os indításától egészen a 2013-as átadásáig folyamatosan jelen volt.  Magába a helyszínbe is beleszeretett, hiszen a Hallgatás Napjának a kezdetektől, 2015-től a BMC ad otthont.

Az, hogy ezen a helyszínen, ilyen sűrített formában, klasszikus művekre felfűzve jelenhetnek meg napjaink zeneszerző-generációinak művei, olyan emberek számára is vonzóvá teszi ezt a programot, akik amúgy egy-egy bemutatóra nem biztos, hogy eljönnének.

fotó: Marjai Judit

A BMC nem kortárszenei központ, de nagyon közel áll a kortárs zenéhez. Nálunk lelt otthonra az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány, rengeteg kortárs albumot ad ki saját lemezkiadónk, a BMC Records – 1997 óta a legtöbb Eötvös-lemezt mi adtuk ki -, és az is nagyon szép jelképe lehet a Háznak, hogy nálunk lelt otthonra Kurtág György és néhai felesége, Márta.

- Már régen meg akartam kérdezni, hogyan és mikor költözött a Házba a Kurtág házaspár?

Húszéves koromban ismertem meg Kurtág Györgyöt, Gyuri bácsit, és nagyon szoros lett velük a kapcsolatom. Mire Gyuri bácsi kilencven éves lett, Márta nénivel úgy döntöttek, hogy franciaországi otthonukból egy svájci szanatóriumba költöznek, ahol aztán kiderült, hogy mégsem érzik jól magukat. Ifjabb Kurtág Györggyel folyamatosan tartottam a kapcsolatot, és mivel itthoni lakásukba a lépcsőzés miatt nem költözhettek,

felajánlottam a BMC professzori lakását, azzal a titkos vággyal persze, hogy végleg nálunk maradjanak. Óriási megtiszteltetés, hogy Gyuri bácsi a mai napig a Házban lakik,

hogy egy ilyen nagyságú komponistával együtt dolgozhatunk, hiszen ő 96 éves kora ellenére rendkívül jó állapotban van szellemileg és fizikailag is. Nálunk írta többek között a Fin de partie (A játszma vége) című operáját is, melyet 2018-ban mutattak be a milánói Scalában. A Hallgatás Napján mindig fenn ül az erkélyen, hogy hallgassa a koncerteket, és természetesen idén is elhangzik majd egy általa írott mű, a Fúvósötös.

fotó: Gőz László tulajdona

Bizonyára nem véletlen, hogy Keller András vezényelt és hegedült is Kurtág György 95. születésnapján a Zeneakadémián, melyet a BMC szervezett. Igen. Andrással 18 éves kora óta foglalkozott a Kurtág házaspár. Kiemelkedő tehetségére azonnal felfigyeltek. Talán ennek is köszönhető, hogy hasonlóan erős egyéniség lett belőle, mint amilyen Gyuri bácsi.

A Kurtág házaspár Andrásról mindig csak így nyilatkozott: „Andriska egy Kurtág gyerek”.

Úgyhogy természetes volt a kiemelt szerepe Gyuri bácsi 95. születésnapján.

- Mit ért az alatt, hogy erős egyéniség?

Andrással nagyon jól lehet vitatkozni. Rendkívül határozott tud lenni bizonyos dolgokkal kapcsolatban, de ezzel egyidőben bátran el tudom neki mondani, ha mást gondolok valamiről.

A Hallgatás Napja nagyon szép jelképe a mi barátságunknak, a BMC és a Concerto Budapest kapcsolatának, valamint a világ és a kortárs zene viszonyának.

Kiállunk egymás mellett, egymásért, és ha kell megvitatunk dolgokat egy közös cél érdekében: hogy kinyissuk az emberi füleket, és hallgassuk meg egymást. Vitatkozzunk, érveljünk, gondolkodjunk, de legfőképp hallgassunk. Hallgassunk kortárs zenét.

Az interjút  Bojta Zsuzsa készítette.
Nyitó képen Kurtág György, Gőz László és Miles Davis. A fotó Gőz László tulajdona.

^{A Mozart Planet a Papageno.hu oladalon hetente megjelenő blogunk.}