– Próbafolyamat kezdődik itt a Zeneházban, Keller Andrással és Berecz Mihállyal. Mivel készülnek a vasárnapi koncertre?

– Egy elhalasztott koncertről van szó, melyen három zongorás trió hangzik majd el: Saint-Saёns 1. (F-dúr) triója, Brahms 3. (c-moll) triója és Beethoven B-dúr triója, melyet Rudolf választófejedelemnek ajánlott.

– Mit jelent a Tanár Úr életében a kamarazenélés?

– A húszas éveim elején többször egymás után részt vettem a Marlboro Fesztiválon, ahol igen fontos szerepet játszott a kamarazene, és nagyon sok új darabot próbáltunk, adtunk elő. Volt ott egy úgynevezett „Vének tanácsa”, akik a zeneirodalom óriási tárházából válogatták a műveket számunkra. A partnereim nagyobb részt amerikaiak voltak, de érkeztek művészek a világ minden tájáról. Rendkívül érdekes időszak volt számomra. Emlékszem, volt a fesztiválon egy különleges tudású kamarazenész, Felix Galimir, aki a Juilliardon és a Curtis Institute-ban is tanított. Nyaranta beült második hegedűsnek a kvartettekbe, és vezette a próbákat, ami nagyon tanulságos volt mindannyiunknak. Pablo Casalsnak is voltak hetei, amikor vezényelt, sőt kurzust is tartott, olyankor a zenekarban is lehetett játszani, beosztották az embert. Akkoriban érintett meg a kamarazene varázsa. Miután hazajöttem, többek között Bartók- és Beethoven-kvartetteket bogozgattam a csellómon a szólamok között ugrálva, annyira lelkesített ez az időszak.

A teljes interjút Mozart Planet blogunkon olvashatják.