Az 1972-ben Lisszabonban született művész nemzedékének egyik legaktívabb európai zenésze. Tanulmányait szülővárosában, majd Párizsban végezte, ahol zeneszerzésből szerzett diplomát. Karmesterként Emilio Pomàricónál és Eötvös Péternél tanult. Ezzel párhuzamosan az École des Hautes Études en Sciences Sociales-on folytatott egyetemi tanulmányokat. Doktori disszertációját Karlheinz Stockhausen Momente című művéről írta, majd a zeneszerző asszisztense lett. 1998 és 2004 között rendszeresen dolgozott az IRCAM-nál, majd a németországi Herrenhaus Edenkoben, a római Villa Medici (Académie de France) és a firenzei Palazzo Lenzi rezidens zeneszerzője volt. Az Évorai Egyetem professzora, számos mű szerzője, karmesterként repertoárja a bécsi klaszszikustól a kortárs zenéig terjed. A kritikusok által elismert felvételei a nagy szimfonikus repertoárt tartalmazzák Brucknertől és Brahmstól Bartók Béláig. Zeneigazgatója volt a lisszaboni Nemzeti Konzervatórium Zenekarának (2007/2008), a Sond’Ar-te Electric Ensemble-nak (2007/2010) és a Lisszaboni Metropolitan Zenekarnak (2013/2020).